Napjainkban az ingatlanpiac „magas fordulatszámon pörög”, az eladásra kínált ingatlanok jellemzően nagyon gyorsan gazdára találnak. Az ügyletek gyorsasága okán minden szerződő fél számára még inkább szükséges a megfelelő jogi képviselet, a már előzetes jogi tájékoztatás, mint korábban.
Javasoljuk, hogy akár eladói, akár vevői pozícióban érintettek egy ingatlan adásvétele során, bízzanak meg saját ügyvédet, akitől a megfelelő jogi felvilágosítást már a szerződéskötést megelőzően megkaphatják.
Számos tisztázandó kérdés merül fel egy ingatlan adásvétel során mind az eladói, mind a vevői oldalon, a teljesség igénye nélkül például:
Sokan tartanak attól, hogy jelzálogjoggal, végrehajtási joggal, haszonélvezeti joggal stb. terhelt ingatlanukat nem vagy csökkentett áron tudják csak értékesíteni, illetve nincsenek tisztában a tehermentesítés lehetséges módjaival, a tehermentesítés lépéseivel.
Ügyvédi Irodánk teljeskörűen eljár végrehajtók, bankok stb. előtt annak érdekében, hogy akár az ingatlan adásvételi ügylet lebonyolítása előtt, akár annak során, a vételár terhére tehermentesítésre kerüljön az ingatlan.
Az ingatlan milyen tulajdonságairól, milyen módon kell tájékoztatni a Vevőt? A kellékszavatosság körében milyen kötelezettségei vannak az Eladónak és mi az a hibás teljesítés?
Mi az az energetikai tanúsítvány és milyen esetekben kell ilyet készíttetni az Eladónak? Tudják, hogy a tanúsítvány a jelenlegi szabályok szerint 10 évig hatályos?
Az Eladót terhelő, jelenleg 15 %-os személyi jövedelemadót a teljes vételár után kell fizetni? Az adó alapja sávosan változik és számos „költség” levonható belőle…
Vevői oldalról alapvetően vizsgálandó egy adásvétel esetében az ingatlan per-, teher-, és igénymentességének kérdése. Amennyiben a tulajdoni lapon nincs semmilyen teher, akkor biztosan tehermentes az ingatlan és nincs akadálya a Vevő teher-, és igénymentes tulajdonszerzésének? Ez közel sem biztos… E körben a tulajdoni lap mellett fontos vizsgálni többek között a közművek felé esetlegesen fennálló tartozásokat, valamint társasházi lakás esetében a társasház felé fennálló kötelezettségeket. Ezek kapcsán ún. nullás igazolások beszerzése szükséges, amelyek igazolják tartozás nemlétét.
A Vevő az adásvételt követően illetéket fizet. Ennek mértéke 4%, de vajon minden esetben fizetendő? Az illetéktörvény számos kedvezményt és mentességet biztosít a Vevők részére, amely szabályok alapos vizsgálata és megfelelő alkalmazása sok százezer, akár több millió forint „kedvezményt” jelenthet a vevői pozícióban szereplők számára. Számos más illetékmentesség-, és kedvezmény mellett a legjellemzőbb, amikor a Vevő a vételt megelőző három éven belül eladott lakóingatlant vagy tervezi ilyen eladását a következő egy évben, szintén gyakori eset az első lakástulajdont szerzők kedvezménye (35. életévet be nem töltött Vevő első lakástulajdonának szerzése esetén, amennyiben a teljes vételár a 15 millió forintot nem haladja meg, az illeték mértéke 2%), vagy az egyenesági rokonok, illetve házastársak közötti illetékmentesség.
A fentiekben egy ingatlan adásvételi szerződés körében felmerülő számos kérdés közül csupán néhány, alapvető került kiemelésre, érzékeltetve azt, hogy valójában mennyire körültekintően kell eljárni mind az eladónak, mind a vevőnek annak érdekében, hogy ne érje meglepetés az ügylett alatt/után.
Mindezek okán feltétlenül javasoljuk megfelelő jogi szakember igénybevételét ingatlan ügyleteik problémamentes lebonyolításához.
Ügyvédi Irodánk 29 év tapasztalattal lát el jogi képviseletet ingatlan adásvételek során, valamint egyéb ingatlanügyletekben (ajándékozás, bérlet, használat, haszonélvezet, szolgalom, társasházi ügyek, közös tulajdon kérdései), így hasonló ügyeikben keressenek bizalommal bennünket. Kapcsolatfelvétel